Az OpenAI és az Anthropic egyszerre indul a tőzsdére
Az AI-ipar tőkepiaci történelmének talán legjelentősebb hetét éljük: az Anthropic és az OpenAI is bizalmasan benyújtotta az SEC-nek a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat. Az Anthropic június 1-jén adta le az S-1 tervezetét, az OpenAI pedig június 8-án követte — így immár hivatalos, hogy a két vezető AI-labor nemcsak a modellek terén, hanem a Wall Streeten is versenyre kel egymással.
Az OpenAI jelenlegi piaci értéke megközelíti a 852 milliárd dollárt, és a Goldman Sachs-szal, valamint a Morgan Stanley-vel dolgozik a kibocsátáson; a tőzsdei megjelenés 2026 szeptembere és novembere között várható. Az Anthropic értékelése még ennél is magasabb, mintegy 965 milliárd dollár. Egyik vállalat sem nyereséges — az OpenAI minden megkeresett dollárra nagyjából 1,22 dollárt költ —, a befektetői érdeklődés ennek ellenére töretlen.
A két párhuzamos bejelentés azt jelzi, hogy az iparág kilép a kockázati tőke világából, és belép a nyilvános piacokra, ahol a pénzügyi átláthatóság, a vállalatirányítás és a biztonsági gyakorlatok sokkal szigorúbb vizsgálat alá kerülnek. Forrás: TechCrunch, Dataconomy
A Kongresszus bemutatta a Great American AI Act tervezetét
Június 4-én Jay Obernolte (R-CA) és Lori Trahan (D-MA) képviselők nyilvánosságra hozták a Great American Artificial Intelligence Act of 2026 (GAAIA) 269 oldalas tervezetét — ez lenne az Egyesült Államok első átfogó, kétpárti szövetségi AI-szabályozási keretrendszere.
A törvényjavaslat négy fő fejezetre tagolódik: a frontier AI-modellek szabályozása, munkaerőpiac, kiberbiztonság, valamint kutatás-fejlesztés és nemzetközi együttműködés. A javaslat szerint a frontier modellek fejlesztőinek közzé kell tenniük a modelljeik adatait, független ellenőrző szervezetek (IVO-k) által végzett auditnak kell alávetniük magukat, és védelmet kell biztosítaniuk a visszaélést jelző munkavállalók számára. A katasztrofális kockázat fogalmát szokatlan pontossággal definiálja a szöveg: több mint 50 ember halálát vagy súlyos sérülését, illetve egymilliárd dollárt meghaladó anyagi kárt okozó, előrelátható veszély.
A tervezet legvitatottabb eleme a tagállami AI-fejlesztési törvények hároméves felfüggesztése: az államok továbbra is szabályozhatják a mesterséges intelligencia használatát, de annak fejlesztésébe nem szólhatnak bele. A felügyeletet egy új, a Kereskedelmi Minisztériumon belül létrehozandó AI Szabványügyi és Innovációs Központ látná el, 300 millió dolláros, hároméves költségvetéssel. A tervezet épp akkor érkezett, amikor Colorado saját átfogó AI-törvénye június 30-án lép hatályba. Forrás: FedScoop, Roll Call
Az Anthropic figyelmeztet a rekurzív önfejlesztésre — majd kiadja eddigi legerősebb nyilvános modelljét
Az AI-ipar belső ellentmondásait tökéletesen illusztráló lépésként az Anthropic június 4-én élesen figyelmeztetett: a mesterséges intelligencia rendszerek közelednek a rekurzív önfejlesztés képességéhez, vagyis ahhoz a ponthoz, ahol minimális emberi beavatkozással képesek megtervezni és felépíteni saját utódjaikat. Jack Clark társalapító és Marina Favaro, a kutatóintézet vezetője a vezető AI-laborok összehangolt szüneteltetését szorgalmazta, hogy a társadalmi struktúrák és az alignment-kutatás felzárkózhasson.
A vállalat elárulta, hogy a Claude immár a kódbázisukba beolvasztott kód több mint 80%-át írja — ez az arány a Claude Code 2025 eleji megjelenése előtt még az alacsony egyszámjegyű tartományban mozgott. Négy nappal a figyelmeztetés után azonban az Anthropic kiadta a Claude Fable 5-öt, amely a rendkívül erős Mythos architektúrát tükrözi, de fokozott biztonsági protokollokkal és a legveszélyesebb kibertámadási képességek eltávolításával.
A látszólagos ellentmondás éles kritikákat váltott ki az iparágban, bár az Anthropic amellett érvel, hogy a Fable 5 tudatos biztonsági korlátozásai — különösen a kibertámadásokat segítő képességek eltávolítása — pontosan azt a felelős fejlesztési gyakorlatot testesítik meg, amelyet szorgalmaznak. Forrás: Al Jazeera, Scientific American
A Google havi 920 millió dolláros számítási kapacitás-megállapodást kötött a SpaceX-szel
A Google havi 920 millió dollárt fizet a SpaceX-nek mintegy 110 000 NVIDIA GPU-hoz való hozzáférésért, amelyeket a SpaceX Colossus szuperszámítógép-központjaiban üzemeltetnek. A hároméves szerződés 2026 októberétől 2029 júniusáig tart, összértéke megközelíti a 30 milliárd dollárt — ami ékesen mutatja, mekkora a Big Tech AI-számítási kapacitás iránti éhsége.
A megállapodás a SpaceX saját tőzsdei bevezetése előtt született meg; a vállalat adatközponti bevételei várhatóan meghaladják a Starlink, az űrindítási szolgáltatások és az AI-tevékenység 2025-ös együttes árbevételét. A szerződés mindkét fél számára tartalmaz biztosítékokat: bármelyikük 90 napos felmondási idővel kiléphet 2026 decembere után, a Google pedig azonnal felbonthatja a megállapodást, ha a SpaceX 2026. szeptember 30-ig nem biztosítja a vállalt GPU-kapacitást. Forrás: TechCrunch, Tom's Hardware
Az OpenAI megnyitotta a ChatGPT hirdetési platformját minden amerikai vállalkozás előtt
Az OpenAI elindította a ChatGPT önkiszolgáló Ads Manager platformját, eltörölve a korábbi 50 000 dolláros minimális költési küszöböt, és ezzel bármely amerikai vállalkozás számára elérhetővé téve a rendszert. A hirdetők mostantól regisztrálhatnak, költségkeretet állíthatnak be, feltölthetik kreatívjaikat és közvetlenül kezelhetik kampányaikat — az eredeti megjelenésalapú (CPM) modell mellett immár kattintásalapú (CPC) ajánlattételt is választhatnak.
A platformhoz olyan ügynökségi partnerek csatlakoztak, mint a Dentsu, az Omnicom, a Publicis és a WPP, valamint hirdetéstechnológiai cégek, köztük az Adobe és a Criteo. Az OpenAI célja idén 2,5 milliárd dolláros hirdetési bevétel elérése, ami egy hosszabb távú, 2030-ra kitűzött 100 milliárd dolláros terv része. A lépés jelentős diverzifikációt jelent az előfizetési és API-díjakon túl, ugyanakkor kérdéseket is felvet arról, hogyan befolyásolhatják a hirdetések az AI által generált válaszokat. Forrás: OpenAI, Axios